Isten megteremtette a férfit és hogy legyen párja megteremtette a nőt is, majd nekik adta a paradicsomot. Így szól a Biblia az emberteremtésről. Nem említ harmadik, negyedik nemet, sem pedig a kettő közti valamilyen átmentet sem.

Olvastam egy cikket a 888.hu-n és felkeltette az érdeklődésemet a témában. Korábban már írtam egy bejegyzést A genderelmélettel kapcsolatban a nemekről címmel, amiben kifejtettem álláspontomat a témában. Akkor még nem gondoltam, hogy ilyen súlyos a helyzet, hogy ártatlan, felelős döntést még hozni nem képes, a döntéseik következményét mérlegelni nem tudó gyerekeken nemátalakítást végezzenek. Ez hallatlan a maga nemében.

Botrányos, hogy egy magát felvilágosult gondolkodású társadalomnak tartott kultúra ilyenre vetemedjen és ezt helyeselje, támogassa és ahogy a cikkben is említik “tapsoljanak” neki.

A cikkben idéz egy videót, ahol “Dr. Michelle Cretella, az American College of Pediatricians elnöke – 20 éves pályafutása tapasztalatait mondja el a két nem közti legalább 6500 genetikai különbség”-ről, amin “a hormonok és operációk nem tudnak” “változtatni”.

Tehát gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a kettőnél több nem fogalma csak egy mentális állapot, ami fizikailag nem létezik és nem lehetséges a nemváltoztatás. Egyik nemből a másikba átmenetet hormonális kezelésekkel el lehet érni, de ez csak felszínes külcsiny, a valódi nem változatlan marad.

A továbbiakban arra tér ki a cikk, hogy ha valaki bemegy egy rendelőbe az orvoshoz és azt mondja, hogy ő egy másik személy akkor gyógyszeresen kezelik, hogy megszűnjenek ezek a képzelgései. Ellenben, ha ugyan ezt az orvost felkeresi, hogy ő másik neműnek hiszi magát, mint ami valójában, akkor már más a helyzet. Nem a téveszmét megszüntetni irányzó kezelést ajánlanak neki, hanem egy a téveszméjét elmélyítőt. Elkezdik hormonokkal kezelni, hogy a külleme kezdjen hasonlítania téveszmés mentális állapotához. Tehát egy férfinál nőiesedjen a test, a nőknél pedig férfias vonások kezdjenek megjelenni a testen.

Ezt pedig követi majd a fizikai csonkítás. Amit a hormonok nem oldanak meg, azt műtétileg távolítják el és megcsonkítják a testét.

Én hiszem, hogy mindannyian okkal születtünk annak, amik vagyunk és ha ezzel nem érezzük azonosulni tudónak magunkat, akkor ott nem a nemi identitásunkkal van a probléma.

Majd egy 27 évvel ezelőtt történt esetre hivatkozik, hogy ha ma történne, mennyivel alakulna másképp egy család, egy kisfiú (aki mára már felnőtt férfi lett) sorsa. A fiúnak csak szeretet hiánya volt, a kishúga miatt. Nem tudta kezelni azt a helyzetet, hogy született egy kistestvére, akire a korából adódóan többet kell figyelni, mint egy idősebbre. Illetve már nem juthatott a szülői figyelem teljes egészében a nagyobbik gyerekre. Ezért a kisfiú lánynak tettette magát, mert azt hitte azért foglalkoznak többet a testvérével mert ő kislány.

Szerencséjére, nem hormon kezelni akarták a szülei, hanem kitalálni, hogy miért van ez. A családterápia bevált és mára testileg és szellemileg is egészséges felnőtt férfi lett a kisfiúból.

Személy szerint én nem értem, ha szülőként valaki azt látja, hogy a gyerekének gondjai vannak, akkor miért nem segít neki megoldani. Ehelyett az önmagát felelős szülőnek tartó emberek mit tesznek?! Elmélyítik a gyerek problémáit és úgy tesznek, mintha ez volna a normális állapot.

Kétségtelen, hogy a nyugat ideológiai válságban van. A fentebb említett eset is ezt példázza. Nem igazán tudják eldönteni mit is akarnak. Bár ez itt így egy nagyon csúnya általánosítás. Még mindig sokkal többen élnek normálisnak mondható életet, mint amennyien az LMBTQ-nak hódolnak.

Mondjuk én nem igazán értem, hogy a nyugati társadalom miért éppen a nemi identitást vette elő és kavarja meg jól. Talán azért, mert ez az egyik, ami a leginkább meghatározza az egyén életének a milyenségét és a környezettel való kapcsolattartás formáját is. Másképp viszonyul a társadalom egy férfihoz, mint egy nőhöz és a két nem képviselői is szintúgy másképp a többi emberhez.

Főként a fiatalok körében terjednek az efféle ideológiák, elsősorban az egyetemeken a hallgatók körében igen népszerű. Úgy gondolom, ez a fiatal korból adódó én keresési válság. Nem tudja megélni önmagát, boldogtalan, elégedetlen az életével és nem tudja miként találhatná meg igazi egyéniségét és célját a világban. Ezért a teljes személyiségét próbálja kicserélni és abban látja a megoldást, ha másik emberré változik. Egy új személyé, másik neművé, aki új módon érintkezhet a világgal és a környezet is merőben újszerű, a korábbitól nagyban eltérő módon fog viszonyulni hozzá. Ezzel pedig maga mögött hagyja korábbi boldogtalan életét, legalábbis ő ez gondolja.

Az egyik legszörnyűbb az egészben, hogy ezen emberek csoportjai meg vannak győződve a saját igazukról. Szerintük mi átlagos emberek vagyunk azok, akik nem értjük a dolgokat és nem vagyunk kellően felvilágosultak, tájékozottak és toleránsak.

Nézzük csak mi történne, ha mindenki ilyen módon kezdené szeretni a másikat és saját magát. Megbénulna a társadalom! Nem születnének gyerekek és az amúgy is elöregedő európai népesség még inkább eltolódna az idősebb korosztály irányába. Apropó idősebbek. Gondolt már rá valaki, hogy hogy fog kinézni egy ma 20-as éveiben járó transzgender úgy nagyjából 40-50 év múlva?

Persze azzal egyetértek, hogy előfordul néhány olyan ember, aki másképpen látja a világot és saját magát. De nem olyan mértékben, ahogy ez az elmúlt 10-20 évben és főleg az elmúlt 5 évben elharapódzott nyugaton. Mindig is voltak és valószínűleg lesznek is nemi- és személyiségidentitással küzdő emberek a világon. Őket el kell fogadni, de azokat a sokakat, akik szerintem divathóbortból művelik ezt fel kéne ébreszteni álom és eltorzul rémálom szerű világukból, hogy élhessék azt az életet, amit a Teremtő és önmaguk szánt nekik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük