Ismét itt van a húsvét és kellemes tavaszi időben lehet részünk a hosszú hétvégén. Ragyogóan süt a nap, a levegőben kellemes, édes illatú virágok illata száll, öröm ilyenkor sétálni a szabadban.

A tavasz az év egyik legszebb időszaka, persze minden évszaknak meg van a maga varázsa, de ez valahogy más, mint a többi. Ilyenkor ébred fel a természet, visszajönnek a költöző madaraink és virágba borul szinte minden.

Mára a legtöbb ember számára, csak a nagy sütés-főzést jelenti, a pénteki húsböjtöt és a rokonok meglátogatását, vendégek fogadását. A keresztszülők ajándékot visznek keresztgyerekeiknek, a szüleik pedig vendégül látják őket. Aranyos kis csokinyulakkal, tojásokkal vannak tele a kirakatok, a boltok polcai. A közösségi médiában mindenki nyuszikás képeket és kellemes ünnepeket kívánó feliratokat posztol.

De emeljünk ki pár fontosabb részletet az ünnepből.

Húsvétkor a keresztény világ a megváltó, Jézus Krisztus harmadnapra való feltámadását ünnepeli. Azzal pedig, hogy keresztre feszítették megváltotta minden ember bűnét. Ezen események szolgáltattak a keresztény vallás alaptételéül is. A keresztény hit legnagyobb ünnepe a húsvét.

A húsvéti időszak pedig a pünkösddel zárul le, ami az idén június 9-én van.

A húsvétra festett tojások hagyományos színe a piros, amely Krisztus vérét jelképezte.

A festet tojásokat a lányok húsvét hétfőn a fiúknak szokták adni a locsolásért cserébe. A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Húsvéti színes tojások

Mostanra már mindenki megfestette a tojásokat is, hogy legyen mivel jutalmazni a locsolókat húsvét másnapján. Aki még nem tette volna meg, annak még van ideje pótolni az elmaradást.

A nagypénteki böjt után nyilván sokan vetik ma bele magukat a sonka főzésbe is.

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változata a negyvenelés volt. Ilyenkor a böjtölő csak negyvenszer evett ebben az időszakban – tehát naponta csak egyszer, naplemente után. Szintén elég szigorú az a szokás, ami alapján a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet ettek. Története a 4. századik vezethető vissza. Napjainkra azonban a legtöbb ember csak annyiban őrzi ezt a hagyományt, hogy a húsvét vasárnap előtti pénteken, azaz a nagypénteki napon nem fogyasztanak húst.

Felhasznált irodalom: wikipedia.hu