Épp aktualitást élvez a téma két okból is, most is épp állítani kell mert elérkezett október utolsó vasárnapja, illetve a döntéshozók erősen vitatják a szükségszerűségét.

Ez egy összetett kérdés! Amúgy meg szerintem nincsen értelme, de ne szaladjunk ennyire előre. Előbb gondoljuk végig, miért vezették egyáltalán be ezt a mai szemmel nézve szerintem meglehetősen abszurd mutatványt.

Az óraállítást eredetileg azért vezették be, hogy az emberek nappali ciklusa jobban igazodjon a nyári időszakban a természetes világosság idejéhez. Ezt főként a gazdasági érvekkel próbálták igazolni. Miszerint sok energiát lehet megspórolni egy ilyen állítgatással. Manapság ennek már nincsen olyan jelentősége, hiszen amikor ezt kitalálták számottevően kevesebb volt az elektromos berendezés a háztartásokban, mint most.

Személy szerint a mi háztartásunkban valószínűleg semmivel sem fogy az átállástól kevesebb energia. Vegyünk sorra pár mára már általánosságban elterjedt nagyobb mennyiségben áramot fogyasztó háztartási berendezést. Ilyen például a klíma. Na ez csak úgy zabálja az energiát, egyetlen helyiség lehűtéséhez is óránként akár kétezer watt áramot is felhasználhat. Ami mellett egy modern fényforrás áramigénye eltörpül, hiszen a mai led-es világítótestek alig néhány wattot igényelnek óránként.

A következő nagyobb fogyasztók a sorban a konyhai gépek lesznek, amiket sorra veszek. A hűtőszekrény és a fagyasztó, a páraelszívó, a mikró és a mosogatógép, illetve ide sorolnám a mosógépet is. Ezek a közepes fogyasztok közé sorolandóak szerintem, egyik sem igényel óránként ezer wattnál többet, legalábbis nálunk. Ezen háztartási gépek kihasználtsága pedig az időszámítástól, a külső természetes fény mennyiségétől teljesen független. Mindegy hogy tél van vagy nyár, használati szokásuk nem változik szezonálisan.

Szórakoztató elektronika! Na ez megint egy számottevő, de nem a legnagyobb fogyasztói termékcsoport szerintem. Annak ellenére, hogy az én laptopom nagyobb kihasználtság mellett bőven száz watt felett fogyaszt óránként. Ide sorolnék minden kommunikációs eszközt, telefonok, tabletek, de még a wifi routert is. Egyértelműen a kategória egyik leggyakoribb és talán legnagyobb fogyasztója a tévé készülék. Sokat fejlődtek már a katódsugárcsöves “csodák” kora óta, viszont a jelentősen megnőtt képátló mérete miatt a fogyasztásuk is emelkedett. Ide sorolható még a már jó pár háztartásban megtalálható játékkonzol is. Hangfalak vagy hi-fi-k, időjárás állomások ezek is mind egész évben használatos eszközök. A telefonokat és tableteket is naponta töltjük, gyakran nem is egyszer.

A végére hagytam, azt ami szerintem a legtöbbet fogyasztja, bár már a konyhát említettem. Ez pedig a főzőlap és a sütő. Ezek fogyasztása több ezer wattot tesz ki óránként és naponta használjuk őket. Természetesen évszaktól és az óra átállításától függetlenül. Egy főzőlapon általában négy főzőhely található, melyek úgy nagyjából sok ezer wattot is képesek leadni óránként és a sütő fogyasztása is hasonló.

Ezeket a háztartási berendezéseket azért vettem sorra, a teljesség igénye nélkül, (hiszen még bőven lehetett volna felsorolni jó párat), hogy talán sikerül bemutatnom, hogy nem a világításon kell villanyszámlát spórolni elsősorban, mert modemkori ledes fényforrásokkal ez elenyészően kis fogyasztást jelent más gépekhez képest. A világításon való spórolás pedig nem az óraátállításból kellene álljon, hanem a köztéri világítás korszerűsítésből. A beltereknél meg mindegy, hogy állítva van-e vagy sem, akkor is egész évben minden hivatalban, intézményben, bevásárlóközpontban folyamatosan fel van kapcsolva a világítás.

 Tehát szerintem nem, már nincsen értelme energiafogyasztás szempontjából. Az az idő már rég elmúlt, sőt talán igazán értelme sosem volt, mert amit meg lehetett spórolni egy kicsit a villanyszámlán, azt a globális gazdaságra gyakorolt hatása messze lerombolta. Ugyanis az állítást követő hetekben az emberek teljesítőképessége olyan mértékben romlik, ami már meglátszik a termelékenységen is.

Bizonyára legtöbbünkkel már fordult elő, hogy este nem tud elaludni, hiába fáradt, csak forgolódik az ágyban, felkel, iszik egy pohár vizet, mert megszomjazott, majd amire elaludna WC-re kell menni, mert átért a pohár víz. Vagy ha este el tud aludni, akkor meg reggel ébred jóval korábban vagy éppen úgy elalszik, hogy azt veszi észre tíz perce maradt elkészülni.

Tehát mindent egybevetve én remélem sikerül megegyezniük, méghozzá olyan módon, hogy a téli legyen az, amit meghagyunk. Ugyanis az volt az eredeti, még mielőtt kitalálták a nyári förmedvény-időszámítást. Ha meg a nyári maradna, akkor ez esetben november, december és január hónapokban reggel 8 óráig sötét lenne. Kinek lenne kedve sötétben lenni addig?! A gyereket így is nehéz kirugdosni az ágyból, hát még ha akkor is sötét van, amikor megkezdődik az első óra. Szerintem maradjon csak a téli.