Azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.  – Buddha

De ahhoz, hogy ezt valaki megértse, előbb hibáznia kell. Rossz döntéseket hoznia, hogy a másokat és önmagát sértő magatartásából következő gyötrelmet megtapasztalva rájöjjön, hogy ha felelősségteljes, másokkal harmonizáló döntéseket hoz, akkor lesz csak képes békére lelni önmagában és a világban is. Összhangban élni meg csak az tud másokkal, aki képes engedni, de engedni csak az képes, aki legyőzi az egót. Az egót legyőzni pedig csak az tudja, aki nem küzd vele, hanem felül emelkedik rajt.

Másokkal harcolni egyet tesz önmagunk ellen küzdeni, mert amíg folyamatosan teszünk érte, hogy másokat leküzdjünk, addig mások is tenni fognak érte, hogy minket leküzdjenek. Ennek a harcnak pedig csak vesztesei lehetnek. Egy vég nélkül tartó civódás ez, mely csak egy módon érhet véget, a felismeréssel. Annak a felismerésével, hogy ez egy hiábavaló állapot, értelmetlen és haszontalan, önmagunkat felőrlő és csak másoknak szenvedést okozó létállapot.