A mai bejegyzés talán úgy tűnhet kissé kevésbé aktuális, hiszen nyár van és itt épp a fűtést boncolgatom, de a meleg miatt elgondolkodtam, mitől is van ez, hogy folyamatosan (kicsit rákeresve a neten az látszik, hogy) 1-2-3 fokkal melegebb van. Meg persze az ember a saját bőrén is érzi, hogy meleg van, túlságosan is. Persze lehet használni klímát a lakásban, amit elárulok nektek, most is be van kapcsolva, mert különben 30 fok lenne a szobában.

Tehát egy kicsit elgondolkodtam és az alábbiakra jutottam, a már ismert tények mellett, hogy mi okozza a melegedést.

A globális felmelegedés kapcsán mindenki csak mindent az üvegházhatású széndioxidra fog. Ugyan ez a dolog legfőbb mozgatórugója, ugyanakkor mindenki elfeledkezik egy agyon fontos részéről az egész felmelegedésnek. Gondoljuk végig egy pillanatra, mi minden van fűtve télen és itt nem az elégedett fűtőanyag káros anyag kibocsájtására gondolok.

Úgy értem próbáljuk elképzelni a kontinens méretit majd képzeljük Európa mellé Amerikát és Ázsiát is. Mennyi épület van itt? Ezt szerintem pontosan senki nem tudja, de nem is a konkrét szám a fontos, hanem az, hogy rengeteg. Nos ezek az épületek egész télen langyosak. A legtöbb épületnél rossz a szigetelés és a hő gyorsan távozik. Ezek az óriási házak, irodák, lakótömbök, középületek mind mind ontják a hőt egész télen. Csak meg kell figyelni, hogy egy nagyobb várostól távoli kis falu télen hidegebb több fokkal is, míg egy nagyobb város melegebb. Úgy mond fűtjük az utcát szó szerint.

Több százmillió vagy akár mondhatjuk több milliárd ember fűti az otthonát, a munkahelyét és úgy általában az életeréül szolgáló minden zárt teret. Ez pedig szerintem nagymértékben hozzájárul a globális hőmérséklet emelkedéséhez. Nem kell sokra gondolni, talán csak egy tized fokról van szó, esetleg kettőről, de így is jelentősnek mondható. A lakosság nagyobb része pedig az északi félgömbön él, tehát a probléma globális, de ez egyben jó hír is. A fejlett országok is többnyire itt vannak, tehát ha tenni szeretnénk, tehetnénk ellene.

Képzeljük el, hogy minden lakás, ház és egyéb épület 50-100 négyzetméterére jut egy kis tábortűz. Most csak képzeljük el. Mindenki melegedett már kályhánál, tábortűznél, el tudja képzelni milyen meleget ad, akár méterekről is. Ezek a kis tábortüzek a város területén vannak szétszórva nagyjából egyenletesen a lakosság arányát, eloszlását tekintve. Vegyük például Budapestet az egyszerűség kedvéért. Mivel több szintes épületek vannak, így ami egymás felett lenne azok helyett képzeljünk nagyobbat. Egy tíz emeletes épületnél tízszer nagyobbat. Máris kezd kibontakozni a kép. Mennyi helyiség, szoba van egy ekkora városban, itt gondoljunk mindenre, ne csak az otthonokra, a munkahelyekre is.

Teljesen kizártnak tartom, hogy ne lenne hatással, csak pusztán a leadott hőenergia a környezetre. Arról nem is beszélve, hogy a fűtéshez használt hő megtermelésére elégedett földgáz, fa, kőszén, olaj bármi egyéb fosszilis tüzelőanyag temérdek széndioxidot termel. Bár ezek közül a földgáz a legkevésbé szennyező.

Végszóul pedig annyit említenék még meg, hogy ezt az egészet úgy értem, ha télen többlet hő keletkezik a világon, akkor tavasszal amikor el kezd melegedni az idő, akkor már alapból egy kevésbé lehűlt környezet kezd melegedni, így hamarabb lesz meleg. Ami egy kicsit bénán hangzik, hisz 1-2 tized fok nem számít, ugyanakkor mégis. Tudjuk, hogy a felmelegedés nem állandó és egyenletes. Van, hogy normális van, hogy 1-2 fokkal alacsonyabb és van, hogy 3-5 fokkal is több. Így már meg is kapjuk a 1,5 fokos globális felmelegedést.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük