A Pudli Blog célja nézőpontom sajátos bemutatása önmagamon keresztül. Ezt mondja a blog jelmondata is, miszerint: Mindenki önmagán keresztül tekint a világra. Szeretném ha minél többen olvasnának, de nem minden áron. Inkább szólítok meg egy szűkebb réteget, mint búvárkodjak a bulvár popkultúrális témákban, mintegy lealacsonyodva a szélesebb társadalom kulturális anorexia szintjére.

Célom ezzel szemben sokkal inkább, nem hagyományos nézőpontok bevezetése a szokványos spirituális és társadalmi kérdésekben és ezzel gondolkodásra késztetve másokat is. De mindezt értelmes, építő jelleggel tenném és nem baj ha nem ért mindenki, de ha már egy két ember elgondolkodik, akkor elértem valamit. Az emberek több tekintetben még mindig a sötét középkorban élnek és ideje egy kis fényt vinni a megszokott és megállapodott elméletekbe, mintegy kissé felzavarva az állóvizet.

Kedves olvasó, ha már itt vagy és ezt olvasod, akkor nyilván érdekelnek a napi kereskedelmi tv csatornákon és a közösségi médiában terjedő dolgokon túli világ is. Ez esetben tarts velem, ezen a nem mindennapi utazáson, melyben igyekszem feltárni önmagam és a világ rejtett részeit, igazságait. Nem tudom még hova visz ez az út és milyen lesz vagy meddig jutok jelen életemben. Nos hát a végére biztosan nem, de az út sokszor fontosabb az úti célnál, hiszem eközben tesszük az élet nagy igazságainak felismerését.

Ha pedig már itt tartasz, akkor az időnként csipkelődő és a dolgokat nyíltan kimondó a világ normáit felforgató hangvételem sem zavar. Ezekkel a megnyilvánulásokkal természeten nem az a célom, hogy bárkit is megbántsak, de hathatós, figyelemfelkeltő módon szeretném felhívni a figyelmet a társadalom és úgy általában az emberi lét hiányosságainak részleteire.

Köszönöm megtisztelő figyelmedet és bizalmadat.

Üdvözlettel: a Pudli.hu szerkesztője.