A kövekről

A kövek olyan átjárók, portálok vagy kapuk, nevezhetjük őket többféleképpen, amik a saját frekvenciájuknak megfelelően közvetítik az energiákat és az információt. Minden kőnek az összetételétől és a programjától függően más rendeltetése van. Rajtuk keresztül elérhetünk egy egészen új világot. Megemelik rezgésünket, energiát adnak és információval látnak el tudati szintünknek és fejeltségünknek megfelelően.

Miközben minden kő képes tárolni is az energiát, egyfajta kapcsot alkotnak a mi világunk és magasabb spirituális dimenziók között. Minden kőnek van egy alap energiaszintje, amit a kő fajtája, tehát összetétele határoz meg, illetve a programja is, hogy mire van behangolva, milyen feladatra van felkérve.

Mindenkinek mást fednek fel, mondanak el és másképp hatnak, attól függően, hogy az illetőnek mire van szüksége és mire van befogadóképessége. Nagyon fontos tudnunk, hogy a kövek soha nem fognak túltelíteni információval és energiával, mert csak annyit adnak, amennyit képesek vagyunk befogadni, értelmezni és hasznosítani.

Fontos, hogy ne a kövek saját energiáját szívjuk le tőlük, mert kimerítjük őket. De nem kell attól tartani, hogy egy ilyen “kimerített” kő nem lesz többé használható, mert képes lassan önmagától is újratöltődni, saját tömegéből adódóan energiát generálva. De ez jóval elmarad egy megfelelően behangolt kapcsolattól. Ez a kapcsolat a megfelelő behangolás nélkül is működik, de sokkal kisebb mértékben, kevesebb energiához juttatva az adott követ. Az energiát rajtuk keresztül, abból a rétegből hívjuk le, amihez kapcsolódnak. Ekkor nem számít a kő fizikai mérete, mert egy korlátlan forrásból táplálkozik. A méret itt csak az áteresztőképességet maximalizálja, de ez általában egy kisebb kőnél is bőven afelett van, ami egy ember számára elegendő a végzett tevékenységéhez.

A kövek energiájának a saját energiarendszerünkbe juttatásának egyik leghatékonyabb módja, ha a csakráinknál használjuk őket. Számos csakra található az emberi testen. De ebből 7 fő csakránk van, ezeket általában mindenki ismeri, legalábbis többnyire, most nem részletezem, majd egy külön bejegyzésben írok róla kicsit bővebben. Tehát ha a köveket a csakráinkhoz tesszük, akkor sokkal könnyebben jut a szervezetünkbe, mert a csakrák egyfajta átjárók, amin keresztül áramlik ki és be az energia a szervezetünkből.

Amikor kövekkel dolgozunk együtt, ezt nem szabad munkának tekinteni és legfőképpen nem szabad rájuk tárgyként, egy eszközként gondolni, mert nem azok. A társaink, ha jól bánunk velük és megbecsüljük őket, akkor sokkal többet mutatnak meg a bennük rejlő információkból, mint azt korábban hittük volna. Még nagyon fontos megemlíteni, hogy a kövek mindig segíteni szeretnének nekünk. Bár néha ezt számunkra nem épp olyan módon teszik, mint azt várnánk és időnként nehéz megérteni a jeleket, de idővel kitapasztalható, megtanulható az értelmezésük. Még azonos fajtán belül egy-egy kő is eltér egymástól. Vagyis a példa kedvéért két unakit között is van különbség. Mint ahogy ugyan azt a feladatot két ember is eltérően oldja meg, még akkor is ha a végeredmény ugyan az, de kissé más stílusban, mentalitással és így tovább.

Én azt vettem észre, ha új kő kerül hozzám, függetlenül attól, hogy már volt e olyan fajta vagy nem, napokra van szükség az összehangolódáshoz és elmélyüléshez. Vannak olyan rezgések és energiák, amik azonnal átjönnek, de az igazi elmélyüléshez több napi kapcsolatra van szükség. Idő kell a kőnek is és persze nekünk is, hogy megismerjük egymást és alkalmazkodjunk egymás rezgéseihez. Kivétel azért van, olyankor hetek kellenek nem napok. Ez idő alatt pedig a kapcsolat fokozatosan lépésenként alakul ki.

Leave a Comment